Aki azt gondolta, hogy az előző két posztban beszámolt állapotoknál már nem jöhet rosszabb Hűvösvölgyben, az sajnos nagyot tévedett. Csak át kell kukkantani a Hűvösvölgyi út túloldalára. Igaz, szemünket legszívesebben gyorsan be is csuknánk.
Bizonyos emberek viszont nem hogy becsuknák, de bizony be is csukják szemüket, vagy ha jobban tetszik, homokba dugják buksijukat. Ők azok, akik felelőssé tehetők a jelenlegi állapotért. Körkapcsolásunk befejező epizódjához érkeztünk.
A Balázs Vendéglő, mint ahogy azt a cégére is mutatja, nagy hagyományokat őrzött. Megnyitása óta kedvelt és igen népszerű hely volt. Hétvégénként teltház és zsongás jellemezte, hiszen a legtöbb, a hegyekbe tartó városi kiránduló itt fogyasztotta el ebédjét. Az épület 1981-ben porig égett, és csak 1999-ben lett újra megnyitva. Karrierje, mint az látható, utána nem sokáig tartott.
Ma ez a kép vár bennünket. Rom, rozsda, törmelék és szeméthegyek. Ez egész egyszerűen szánalmas. Évről-évre romlik az állapota, csövesek és szemetelők kedvelt kulturális központja immár. És tulajdonképpen már rég megszokhattuk volna: csinálni vele valamit? Javítani a városképen? Jaj, hát nincs pénz, meg idő, meg rettenetesen fáj a hajunk, így nem lehet dolgozni. Na de majd! Jövőre! Akkor biztosan!
Sajnos nem tudom, hogy a vendéglő (hullája) magánkézben van-e. Ha igen, akkor viszont nekik címeznék egy jó szaftos fenékbebillentést. Hogy ezt meg lehet tenni egy Európai Uniós államban, az kérem szépen vicc.
A szemetet odarakni pedig egyenesen gusztustalan. A szemét vonzza a patkányt, csövest, züllést. Ezen nincs mit szépíteni. Ez az állapot nem maradhat fenn. Szégyen!
Megoldást keresni nem lehet nehéz. A hely egy patak mellett van, a környezet (és itt most csak a természetes környezetre gondolok) gyönyörű, hiszen ez a hegy lába, az erdő széle. Nem véletlenül ment tönkre az étterem, megváltoztak a XXI. századra a körülmények, a hangulat már nem olyan mint régen (zajos forgalom a Hűvösvölgyi úton). Egy zöld park, kis patakkal? Valószínűleg népszerűtlen lenne. Egy kellemes szabadidőközpont? Ugyan, ki jár olyanba?
Nem, nem. Maradjon csak a mocsok. Kit zavar az? A lakosokat?
Jaj, hát őket biztosan nem. Már megszokhatták. Így máris nyugodtan aludhatnak a felelősök: ma is tettünk valami hasznosat a köz javára.